Szentendre Város önkormányzat 2021. augusztus 20-án a MűvészetMalomban tartotta az államalapítás és Szent István ünnepe alkalmából rendezett városi megemlékezést. Ez alkalomból adták át a városi kitüntető díjakat. A Város Díszpolgára címet 2021-ben Vincze László papírmerítő mesternek adományozta a képviselő-testület, Pro Urbe Emlékérmet Bodonyi Valéria, Lakatos Pálné Szvoboda Zsóka és Platthy Iván kapott.

2021-ben Szentendrén a MűvészetMalom adott helyet az államalapítás és államalapító Szent István ünnepének, ahol a nyár folyamán a Szentendrei Teátrum rendezi előadásait. A szentendrei fűrészmalom 19. század végi épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye. Korniss Dezső és Deim Pál festőművészek ötlete alapján a Szentendre Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére és a Szentendrei Építész Egylet együttműködésével jött létre, és 1998-ban avatták fel, majd 1999 júniusában nyílt meg a nagyközönség számára.

Az ünnepség nyitányaként a résztvevők közösen énekelték el a Himnuszt, majd Fülöp Zsolt polgármester ünnepi köszöntője következett.

A polgármester köszöntőjében az ünnepeinkről szólva hangsúlyozta, hogy azok mindegyikében „ott van a jobbítás, a változás, a jobbá válás célja, az egyéni döntés felelőssége, ennek hatása a közösségre. Mindegyik ünnepünket ez köti össze, az elfogadott, megélt közös cél, közös célunk. Ez a nemzeti közös emlékezetünk alapja, és ez a közös nemzeti jövőnk esélye, záloga.” Majd a jó és a rossz fogalmát, mibenlétét, egymáshoz való viszonyát, dinamikáját, mindkettő jelenlétét az ember folyton változó személyiségében, ennek megélését boncolgatva idézte Szolzsenyicin gondolatait, majd egy agykutató kutatási eredményeit, végül egy Einsteinhez kapcsolódó történettel zárta a fejtegetését. Azzal zárta a gondolatsort, hogy „Merjünk példát mutatni azzal, hogy sosem tévesztjük szem elől: az ember, az élet, tiszteletre méltó.” ... Majd a mindennapok hőseiről szólva, szentendrei példaképek kapcsán kiemelte, hogy ők „máshogyan néznek a másik szentendreire, mert tudják, hogy a jó és a rossz közti küzdelem bennem, bennünk folyik, és úgy élik az életüket, hogy közösség születik körülöttük, ápolják értékeinket, őrzik és megújítják hagyományainkat.” (Fülöp Zsolt polgármester teljes beszéde >>)

Az ünnepség Török Katalin Pro Urbe díjas helytörténész ünnepi beszédével folytatódott, aki szintén nemzeti ünnepeinkről beszélt, a nemzeti összetartozást, a nemzeti identitást ápoló és erősítő ünnepeinkről.
– „Minden országnak, legalábbis itt Európában, van egy vagy több olyan ünnepe, ami a nemzeti összetartozásról szól, ami a nemzeti identitást ápolja és erősíti. Ezeket nevezzük nemzeti ünnepnek. Nekünk, magyaroknak három ilyen ünnepünk van.
Közülük a legfiatalabb október 23., ami hatvannégy éve az 1956-os forradalom kezdetének emléknapja. Az időben visszafelé haladva következő nemzeti ünnepünk március 15. Százhetvenöt éve ezen a napon emlékezünk meg egy másik, a reménységgel és dicsőséggel induló 1848-as forradalom kezdetéről.
Harmadik nemzeti és egyben állami ünnepünk augusztus 20. Eredetileg csak az államalapító I. Istvánra, a halála után negyvenöt évvel szentté avatott első magyar királyra emlékező egyházi ünnep. Európában a legnagyobb múltra visszatekintő nemzeti ünnep!
István király uralkodói életműve példa nélküli. A fejedelemségekre tagolódó nomád törzseket kelet és nyugat találkozásánál, ha úgy tetszik ütközőpontjánál kellett letelepíteni, életüket minden téren: értékrend, erkölcs, vallás, életforma, foglalkozás, törvények, jog stb. stb. teljesen új alapokra helyezni. Az alig negyven év alatt kemény kézzel, szigorral és elszánt következetességgel, rendíthetetlen hittel, de ugyanakkor vérrel és karddal, emberáldozatokon és tragédiákon keresztül véghezvitt államalapítással népe sorsát és történelmét egyszer és mindenkorra integrálta a keresztény Európába."

Az államalapítás ünnepe alkalmából Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – a város szolgálatában kimagasló teljesítményt nyújtó polgárok tevékenységét elismerve – kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Fülöp Zsolt polgármester adta át.

A Város Díszpolgára címet Vincze László papírmerítő mester kapta.

A Város Díszpolgára: Vincze László papírmerítő mester
Szentendrén a városi díjak, elismerések átadása nem történhet meg Vincze László nélkül, a nevével szorosan összefonódtak az általa készített oklevelek, emléklapok, melyek szerte az országban és a világban viszik városunk jó hírét. Szentendrére a diploma után került, ahol 1980-tól a papírgyárban dolgozott. Az alkotás vágya sarkallta arra, hogy beleásta magát a papírmerítés rejtelmeibe, végül fáradtságos munkával létrehozta a saját műhelyét, ahol a papírmerítésnek szentelhette a figyelmét. Mert nagyot álmodni és felkereste a Széchenyi könyvtárat és a Parlamentben is bemutatta a termékeit, ahol meglátták a lehetőséget és a szakmai tapasztalatot a munkájában. A Kossuth-, valamint a Széchenyi-díjhoz mellékelt oklevél mellett számtalan minisztériumi dicséretet, elismerést nyomnak az általa készített papírra. Megrendelői között van ezen kívül a Vatikán, a mainzi Gutenberg Múzeum, George Bush levéltára, a Tokiói Papírmúzeum, és a Magyar Tudományos Akadémia is. Nincs számára lehetetlen kérés, minden munkáját precízen, tökéletes minőségben adja ki a kezéből. Az okleveleken kívül számos művésznek biztosított alapanyagot, különleges elképzelésük megvalósításában, nincs számára olyan feladat, amit ne lelkesedéssel fogadna, és ne törekedne a tökéletességre. Többek között Vincze László közreműködésével jött létre a Vizsolyi Biblia facsimile kiadása is. Számára a mesterségének a tisztelete, a művészet szeretete élete szerves része. Munkáját jellemzi az elkötelezett segítőkészség is, mely végtelen szerénységgel társul, ez egész egyéniségét áthatja és még inkább példaértékűvé teszi őt számunkra.

Amikor színpadra szólították Vincze Lászlót elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek érzi a díszpolgári címet, majd pár szóban néhány gondolatát osztott meg. „Az életem pályáján végigkísért a kitartás a különböző ügyeink megoldásában, a munkálkodásomban, a sikereimben nagy szolgálatot tett… A másik dolog a hitelesség… mindig hiteles ember szerettem volna lenni, erre késztetett a három fiam nevelése… és ennek a díjnak az átvétele is … Ha hadvezér lennék, akkor egy csata előtt azt mondanám, hogy utánam, nem pedig azt, hogy előre…” – Ezt iránytűnek adnám a polgármester úrnak – mondta, majd átnyújtotta István király Imre hercegnek írt intelmeit az általa készített díszes kivitelben.

Pro Urbe Emlékérem kitüntetésben részesült dr. Bodonyi Valéria, a város valamikori tanácselnök-helyettese.

Pro Urbe díjas: Dr. Bodonyi Valéria
Dr. Bodonyi Valéria Szentendrén született, négygyermekes család legkisebb lányaként. Édesapja tűzoltóként szolgálta a várost, édesanyja a mostani II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium gondnoka volt. Iskoláit Szentendrén végezte. 1953-tól dolgozott a Szentendrei Városi Tanácsnál. Kétgyermekes édesanyaként vette át jogi diplomáját 1967-ben. 1972-től a város tanácselnök-helyettese lett.
A szentendrei művészekkel együtt sikeresen akadályozta meg, hogy a Bükkös-patak medrét teljes hosszában lebetonozzák. Lehetőségeihez mérten próbált fellépni, hogy a Dunakanyar körút a város szempontjából a jelenleginél kedvezőbb nyomvonalon létesüljön. Sajnos sikertelenül. Tanácselnök-helyettesként fogadta és kalauzolta a városba látogató Kurt Waldheim, akkori ENSZ főtitkárt. 1976-ban leköszönt pozíciójáról és 1990-ig a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyetteseként szolgálta a várost.
Nyugdíjasként az Egészséges Városért Közalapítvány Felügyelő Bizottságában dolgozott. A Pest Megyei Könyvtár Szentendrei Szalon állandó résztvevőjeként előadást tartott, könyvbemutatót szervezett. Egész életében Szentendre városáért és városában dolgozott, közmegbecsülésnek örvend.

Pro Urbe Emlékérmet kapott Lakatos Pálné Szvoboda Zsóka, nyugalmazott pedagógus, korábban önkormányzati képviselő.

Pro Urbe díjas: Lakatos Pálné Szvoboda Zsóka
Szentendrén született. 1967-ben szerzett tanítói diplomát. Alsó tagozatos kisdiákok sokaságát tanította meg a betűvetésre, miközben fontosnak tartotta azt is, hogy a „keze alól” kikerült gyerekek Szentendrét szerető, a város történelmi múltját ismerő és tisztelő emberként élhessék életüket.
1989-ben, a négy alapító egyikeként, útjára indította a ma is rendkívül sikeresen működő Templomdombi Általános Iskolát. 1997-ben pedig, ugyancsak alapítóként, az ő közreműködésével is jött létre az Árvácska állatvédő egyesület. Civilszervezet tagjaként és képviseletében, 1998 és 2006 között Szentendre önkormányzati képviselőjeként is tevékenykedett.
Kitalálója, szervezője a 2011 óta megrendezésre kerülő az alsó-izbégi Hársfaünnepnek. A helyiekkel közösen megmentett fa ma már védett, és az Ökotárs Alapítvány pályázatán 60 fa közül az 5. legszebb fa lett. A hársfa és környéke számtalan megemlékezés helyszínévé vált.
Kezdeményezte, hogy emléktáblákat helyezzenek el az egykori kiemelkedő alsó-izbégi emberek és események előtt. Így kapott emléktáblát Ranódy László Kossuth-díjas filmrendező egykori alsó-izbégi nyaralója, az első izbégi elemi iskola épülete, az izbégi, szentendrei családoknak megélhetést biztosító Kocsigyár.
Lakatos Pálné Szvoboda Zsóka rivaldafény nélkül, csendben szolgálja a közösségét, él és tevékenykedik szeretett városáért.

Pro Urbe Emlékérem elismerést adományozott a képviselő-testület Platthy Iván nyugalmazott egyházügyi címzetes államtitkárnak.

Pro Urbe díjas: Platthy Iván
Platthy Iván és családja 1975 november óta él Szentendrén. A város településfejlesztésében jelentős szerepet játszott 1989-1999 között, úgy, mint az állam és egyházak kapcsolatainak koordinációjáért felelős Művelődési Minisztérium Egyházi Főosztályának vezetője, majd a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Államtitkárságának címzetes államtitkára.
Megszervezte az egyházi tulajdonrendezésről szóló törvény végrehajtásának felelőseként a Szent András Katolikus Általános Iskola indulását. A Szentendrei Ferences Gimnázium tornaterme a Ferences Rend tartományfőnökével való megállapodás alapján a Rend siklósi volt ingatlanának a kormány által biztosított pénzügyi kártalanítása útján valósulhatott meg.
A Szentendrei Református Egyházközösség a tulajdonrendezése során nagy szerepe volt abban, hogy a csereépületként felajánlott és elfogadott tűzoltó laktanya épületében valósulhatott meg a Református Gimnázium létrehozása. Ennek köszönhetően az állam által finanszírozott új tűzoltósággal gazdagodott Szentendre.
Ugyancsak segítséget nyújtott a szentendrei székhellyel működő Budai Szerb Ortodox Egyházmegye ingatlanjának tulajdonrendezése során is. Tevékenységének köszönhetően a városban kapott helyet a szerbek által épített hét templom egyike mellett az egész országra kiterjedő Szerb Ortodox Egyházmegye egyházművészeti alkotásainak bemutató helye.
Platthy Iván tagja a Vujicsics Tihamér Zeneiskola Kuratóriumának, a Szentendrei Szalonnak. Rádiós és televíziós beszélgetős sorozatában számos szentendrei személyiséget szólaltatott meg, öregbítve ezzel Szentedre hírnevét, ismertségét.

Platthy Iván az Emlékérem átvételekor többek között arról beszélt, hogy ez az elismerés számára sokkal nagyobb érték, mint bármilyen kormánykitüntetés, „arra büszke vagyok, hogy kormánykitüntetést soha nem kaptam” – tette hozzá. – „Negyvenöt éve kerültünk a városba, már akkor is, mint minisztériumi főosztályvezető megpróbáltam meghálálni a városnak, hogy befogadott. ...Én nem jelentkeztem, pályáztam sehova, mindig a munkám miatt hívtak bármilyen pozíciót láttam el, soha nem a politika érdekelt, hanem az a bizalom, amit meg kell szolgálnom. ... Szentendre városban nagyon sok értékes ember él, jó lenne, ha az ő cselekedeteik, emberségük példa lehetne mások számára is, ezért sok szentendrei egyházi emberrel, művésszel beszélgettem a rádiós és televíziós műsoromban.” Az ebből készült könyvével, a Párbeszéd az emberért – Emlékeim az egyházakról és a társadalomról című kötetével ajándékozta meg a polgármestert, és az ünnepséget konferáló Endrei Juditot, aki 1989-ben a TV nyilvánossága előtt elsőként kérdezte arról, hogy mit tartalmaz a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvénytervezet.

Gratulálunk minden díjazottnak!

Az ünnepség az ökumenikus új kenyér szenteléssel folytatódott. A hagyományokhoz híven a helyi egyházi vezetők megáldották az új kenyeret: a Keresztelő Szent János Plébánia képviseletében Lakatos Bence katolikus káplán, a Szentendrei Református Egyházközség képviseletében dr. Harmathy András református lelkész, a Szentendrei Evangélikus Egyházközség képviseletében Horváth Hegyi Olivér evangélikus lelkész, a Szentendrei Baptista Gyülekezet képviseletében Antal László baptista presbiter és a Szentendrei Görögkatolikus Szervezőlelkészség képviseletében dr. Mosolygó Péter görögkatolikus esperes, parókus. A kenyeret a Skanzen Pékség sütötte a városi ünnepségre.

Az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott városi rendezvény a Szentendrei Teátrum műsorával folytatódott.
A műsorban a magyar nemzeti értékeket kifejező klasszikus operarészletek – Erkel Ferenc: Bánk Bán és Hunyadi László – mellett, Mertz Tibor Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában Szent István Imre herceghez írt Intelmeiből hangzottak el részletek. Az operarészleteket Kolonits Klára Kossuth-díjas operaénekesnő és Cseh Antal operaénekes adta elő.

A városi ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

Fotó: Bellai László
(Az augusztus 20-i városi ünnepséget a Szentendrei Kulturális Központ szervezte.)

#Vincze László

Az államalapítás és Szent István ünnepe 2021